Numbers of cardiac electrophysiology studies and catheter ablations in Hungary between 2014–2016
█ Registry
DOI: 10.26430/CHUNGARICA.2017.47.3.195
Authors:
Tahin Tamás1, Riba Ádám1, Clemens Marcell2, Földesi Csaba3, Duray Gábor4, Gellér László5, Merkely Béla5, Sághy László6
1Zala Megyei Szt. Rafael Kórház, Zalaegerszeg
2Debreceni Egyetem OEC, Debrecen
3Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest
4MH Egészségügyi Központ, Budapest
5Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest
6Szegedi Tudományegyetem, II. sz. Begyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged
Summary
The trend continued from 2014 to 2016 concerning the number of catheter ablations in Hungary. While the number of conventional ablations increased slightly, there was an exponential increase in the number of complex interventions and in the number of pulmonary vein isolations. In this paper, we present the number of ablations performed in the years mentioned above and we compare the Central and Eastern European data, and the performance of each Hungarian centers.
ISSUE: CARDIOLOGIA HUNGARICA | 2017 | VOLUME 47, ISSUE 3
Összefoglalás
A 2014–16-os években a korábban észlelt trend folytatódott a magyarországi katéterablációs beavatkozások számának alakulásában. Amíg a konvencionális ablációk számában minimális emelkedés volt észlelhető, a komplex beavatkozások és ezen belül a pulmonalis véna izolációk számának exponenciális emelkedését látjuk. Jelen közleményben közöljük a fenti években közzétett ablációs számokat és összehasonlítjuk a közép-kelet-európai adatokat valamint az egyes magyarországi centrumok teljesítményét.
Bevezetés
A szív-elektrofiziológiai vizsgálatok (EP) és katéterablációk száma világszerte, így Magyarországon is ugrásszerűen emelkedik. Ennek több oka is van. A ritmuszavarok alaposabb megismerése, a katéterablációs technikák fejlődése és az utóbbi években kialakult elektrofiziológusi tréningrendszerek a katéterablációs beavatkozások szélesebb körű elterjedését és gyakoribb alkalmazását hozták magukkal. Az ESC- és AHA-ajánlásokban a legtöbb ritmuszavar esetében a katéterabláció elsőként válaszható és választandó beavatkozás lett (1, 2). Ha a magyarországi helyzetet szeretnénk megvizsgálni, ezt legkönnyebben a Magyarországhoz hasonló adottságú és népességű országokkal történő összehasonlítással tehetjük meg.
Magyarország a közép-kelet-európai régióban
A korábban publikált adatokkal és a környező országok adataival hasonlítottuk össze a 2014–2016-os eredményeket. A környező országokban az elmúlt 3 évben ez a változás többnyire hasonló volt. Az eddig is fejlett EP-hálózattal rendelkező államok (Ausztria, Csehország) Magyarországhoz hasonló fokú növekedést mutattak, míg a fejlődő régiók (Horvátország, Románia) ennél jóval nagyobb mértékben. Az 1. ábrán jelöltük az egyes országok eredményeit összes ablációszám és komplex abláció (PV-izoláció) tekintetében 100 ezer lakosra vetítve. Az összablációs számokon belül önkényesen kiragadott PV-izoláció használatát azzal magyarázzuk, hogy egy komplex, mégis rutinbeavatkozás révén, jól mutatja egy ország, illetve egy centrum fejlettségét.
A katéterablációk belföldi megoszlása
Magyarországon belül az elmúlt 3 évben folyamatos emelkedés volt észlelhető a katéterabláció beavatkozások számának tekintetében (2. és 3. ábra). Az 1. táblázatban és a 4. ábrán jól látható, hogy a katéterablációk legnagyobb számban a közép-magyarországi régióban, ezen belül Budapesten történnek. A korábbi évekhez hasonlóan itt is folyamatos a növekedés, azonban egyes centrumokban az emelkedés mértéke eltérő (3, 4). Ennek részben finanszírozásbeli, részben személyi okai vannak. Nagy értékű beavatkozások a nagyobb pénzügyi kerettel rendelkező intézményekben, egyetemi és közvetlen állami fenntartású centrumokban könnyebben megvalósíthatók. A vizsgált időszak alatt az ablációk számának emelkedése figyelhető meg, ami részben az egyedi finanszírozású eszközök használatára biztosított keretösszeg emelésével, részint az OEP által a várólista-csökkentésre biztosított külön keret felhasználásával magyarázható. Az 1. táblázat a 2014–2016-os számadatokat foglalja össze centrumonként.
A PF-abláció szerepe és az ablációs technikák megoszlása
A pitvarfibrilláció ablációja, a pulmonalis vénák izolációja napjainkban egy nagy számban végzett, de nagy szakértelmet és tárgyi hátteret igénylő beavatkozás. Az 5. ábrán mutatjuk a 2012 és 2016 között végzett PV-izolációkat Magyarországon, külön jelölve a különböző technikákat. Jó látható, hogy a single-shot technikák használata a kezdeti meredeken emelkedő trend után 2014-től csökkenni látszik. Ennek több magyarázata is lehetséges, a legvalószínűbb az, hogy a single-shot RF-módszerekkel (nMarq, PVAC) kapcsolatban leírt súlyos szövődmények visszavetették az ezen módszerek használatával kapcsolatos lelkesedést (5–7).
Az utóbbi pár évben számos olyan tanulmány is napvilágot látott, amelyek leírták a katéterablációs technikák szuperioritását a gyógyszeres antiaritmiás kezeléssel szemben (8). Ezen kívül, új irányt jelent a ballonos krioablációs módszer, amely effektivitása és biztonságossága bizonyítottan noninferior rádiofrekvenciás ablációval szemben (9).
A 6. ábra összehasonlítja a „point by point” és „single shot” techinkával végzett pitvarfibrilláció abláció számainak alakulását 2012 és 2016 között.
Fülcsezárás
A katéteres fülcsezárás ugyan nem vehető szó szerinti katéterablációs beavatkozásnak, azonban tekintettel arra, hogy a legtöbb EP-centrumban végzik, ide sorolható. A műtét olyan esetekben javallt, amikor magas tromboembóliás rizikó magas vérzéses rizikóval társul, illetve akkor, amikor terápiás szintű antikoagulálás mellett a betegnél stroke alakult ki (10, 11). Az elvégzett beavatkozások száma csekély mértékben ugyan, de nőtt az évek során, ami azért is kiemelendő, mivel a beavatkozás OEP által történő finanszírozása nem megoldott.
Következtetések
A 2014 és 2016 közötti vizsgált időszakban a katéterablációk és ezen belül a komplex beavatkozások száma is emelkedést mutatott. Ez részben a beavatkozás szélesebb körű elfogadottságának, részben pedig a bővülő lehetőségeknek köszönhető. Mind közép-kelet-európai összehasonlításban, mind pedig az országon belül összevethetőek az adatok. Az elkövetkezendő években remélhetőleg a fentieknek megfelelő folyamat várható.
Irodalom
1. Kirchhof P, Benussi S, Kotecha D, Ahlsson A, Atar D, Casadei B, et al. 2016 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation developed in collaboration with EACTS. Eur J Cardiothorac Surg 2016; 50(5): e1–e88. Epub 2016/09/25. doi: https://doi.org/10.1093/ejcts/ezw313. PubMed PMID: 27663299.
2. Priori SG, Blomstrom-Lundqvist C, Mazzanti A, Blom N, Borggrefe M, Camm J, et al. 2015 ESC Guidelines for the management of patients with ventricular arrhythmias and the prevention of sudden cardiac death: The Task Force for the Management of Patients with Ventricular Arrhythmias and the Prevention of Sudden Cardiac Death of the European Society of Cardiology (ESC). Endorsed by: Association for European Paediatric and Congenital Cardiology (AEPC). Eur Heart J. 2015;36(41):2793-867. Epub 2015/09/01. doi: https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehv316. PubMed PMID: 26320108.
3. Clemens Marcell GL, Csanádi Z, Zima E. A szív-elektrofiziológiai vizsgálatok és katéterablációk számának alakulása Magyarországon (2009–2010) Cardiologia Hungarica 2011; 315–8.
4. Clemens Marcell SL, Duray G. Pacemaker-implantációk, szív-elektrofiziológiai vizsgálatok és katéterablációk számának alakulása hazánkban 2011–2013-ban. Cardiologia Hungarica 2014; 149–54.
5. Burri H, Park CI, Poku N, Giraudet P, Stettler C, Zimmermann M. Pulmonary Vein Isolation for Paroxysmal Atrial Fibrillation Using a Circular Multipolar Ablation Catheter: Safety and Efficacy Using Low-Power Settings. J Cardiovasc Electrophysiol 2016; 27(2): 170–4. Epub 2015/10/13. doi: https://doi.org/10.1111/jce.12853. PubMed PMID: 26456225.
6. Mahida S, Hooks DA, Nentwich K, Ng GA, Grimaldi M, Shin DI, et al. nMARQ Ablation for Atrial Fibrillation: Results from a Multicenter Study. J Cardiovasc Electrophysiol 2015; 26(7): 724–9. Epub 2015/04/29. doi: https://doi.org/10.1111/jce.12698. PubMed PMID: 25916682.
7. Herrera Siklody C, Deneke T, Hocini M, Lehrmann H, Shin DI, Miyazaki S, et al. Incidence of asymptomatic intracranial embolic events after pulmonary vein isolation: comparison of different atrial fibrillation ablation technologies in a multicenter study. J Am Coll Cardiol 2011; 58(7): 681–8. Epub 2011/06/15. doi: https://doi.org/10.1016/j.jacc.2011.04.010. PubMed PMID: 21664090.
8. Morillo CA, Verma A, Connolly SJ, Kuck KH, Nair GM, Champagne J, et al. Radiofrequency ablation vs antiarrhythmic drugs as first-line treatment of paroxysmal atrial fibrillation (RAAFT-2): a randomized trial. Jama 2014; 311(7): 692–700. Epub 2014/02/20. doi: https://doi.org/10.1001/jama.2014.467. PubMed PMID: 24549549.
9. Furnkranz A, Brugada J, Albenque JP, Tondo C, Bestehorn K, Wegscheider K, et al. Rationale and Design of FIRE AND ICE: A multicenter randomized trial comparing efficacy and safety of pulmonary vein isolation using a cryoballoon versus radiofrequency ablation with 3D-reconstruction. J Cardiovasc Electrophysiol. 2014; 25(12): 1314–20. Epub 2014/08/26. doi: https://doi.org/10.1111/jce.12529. PubMed PMID: 25146732.
10. Holmes DR, Jr., Kar S, Price MJ, Whisenant B, Sievert H, Doshi SK, et al. Prospective randomized evaluation of the Watchman Left Atrial Appendage Closure device in patients with atrial fibrillation versus long-term warfarin therapy: the PREVAIL trial. J Am Coll Cardiol 2014; 64(1): 1–12. Epub 2014/07/07. doi: https://doi.org/10.1016/j.jacc.2014.04.029. PubMed PMID: 24998121.
11. Fountain RB, Holmes DR, Chandrasekaran K, Packer D, Asirvatham S, Van Tassel R, et al. The PROTECT AF (WATCHMAN Left Atrial Appendage System for Embolic PROTECTion in Patients with Atrial Fibrillation) trial. Am Heart J 2006; 151(5): 956–61. Epub 2006/04/29. doi: https://doi.org/10.1016/j.ahj.2006.02.005. PubMed PMID: 16644311.